Ez van
Álmomban mindent értek...
Többször repültem már az emberek között. A lábammal a földet nem érintve, kicsit magasabban az emberek fölött, között szálltam. Nem, nem mint Júlia, a fejük fölött, hanem csak egy kicsivel a föld fölött. Nem túl feltűnően, de azért aki látta, az álmélkodott: Nézd repül, pedig szárnya sincs!
Általában csak úgy, olyan sebesen suhanok mintha sétálnék. Olyan lassacskán, lebegve, az emberektől kiemelkedve, úgy egy-két fejjel magasabban repülök. Szóval szállok, lebegek.
De tényleg, kik is azok, akik így tudnak röpködni, lebegve csak nézelődni? Kik, milyen lények? Hát persze! Az angyalok! Akkor nyilván, én is az vagyok!!
Egy igazi földre-szállt angyal vagyok.
